CÉGKERESÉS

Magyar Rendészettudományi Társaság

1121 Budapest, Farkasvölgyi út 12.

A Magyar Rendészettudományi Társaság megalakulásának előzményei,

a Társaság szervezeti és működési céljai


2004. május 24-én, 116 alapító taggal megalakult a Magyar Rendészettudományi Társaság.

A Társaság célja:

- a rendészettudománnyal és a rendészettel kapcsolatos tudományos ismeretek fejlesztése, az egyes rendészeti problémák tudományos vizsgálata;

- a rendészettel összefüggő és más kapcsolódó szakterületek iránt érdeklődő, azokkal tudományos igénnyel foglalkozó vagy foglalkozni kívánó állampolgárok összefogása, a rendészettudomány fejlődésének szolgálata, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának segítése;

- megfelelő fórum biztosítása a Társaság tagjai részére ismereteik bővítésére, kutatásaik segítésére, szakmai eredményeik terjesztésére, publikálására, szakmai színvonaluk emelésére, továbbá érdekeik védelmére;

- a magyar rendészettudományi élet hagyományainak felkutatása, ápolása, a szakmai egység és az együvé tartozás érzésének, gyakorlatának erősítése.

A Társaság a céljait - szervezeti értelemben - Tagozatok, és a Tagozatokon belül működő Szakosztályok eredményei által kívánja elérni és megvalósítani.

A Társaság az alapító közgyűlésen elfogadta az Alapszabályt és megválasztotta a tisztségviselőket :

Elnök : Prof. Dr. Korinek László

Elnökhelyettesek : Dr. Blaskó Béla, Dr. Felkai László, Dr. Finszter Géza

Főtitkár: Dr. Janza Frigyes

Titkár: Dr. Verhóczki János

Elnökségi tagok: Dr. Bukovics István, Dr. Deák Péter, Prof. Dr. Farkas Ákos, Prof. Dr. Halmy László, Dr. Lőrincz József, Dr. Salgó László, Dr. Teke András, Dr. Túrós András, Vörösmarti Mihály

Felügyelő Bizottsági Elnök:Dr. Nyíri Sándor

Felügyelő bizottsági tagok:Dr. Gubicza József, Dr. Hangya Kálmán, Dr. Havasi Zoltán, Dr. Lontainé Dr. Santora Zsófia, Dr. Papp Antal, Dr. Szakács Gábor

A Társaság tiszteletbeli Elnöke: Prof. Dr. Katona Géza

A Társaság Tagozatai és felkért ( részben már megválasztott ) elnökei:

Bűnügyi Tagozat: Dr. Sárkány István

Közbiztonsági Tagozat: Dr. Liszkainé dr. Nagy Éva Katalin

Határrendészeti tagozat: Dr. Virányi Gergely

Igazgatási Tagozat: Dr. Bencze József

Igazságügyi Tagozat: Dr. Márki Zoltán

Katasztrófavédelmi Tagozat: Dr. Bukovics István

Önkormányzati Rendészeti Tagozat: Varsányi Péter

Vagyon- és Személyvédelmi Tagozat: Vörösmarti Mihály

Közgazdasági Tagozat: Jenei Zoltán

Humán Tagozat: prof. Dr. Halmy László

Informatikai és Statisztikai Tagozat: Dr. Eiselt György

Polgárőr Tagozat: Tóth Tibor

Biztonságpolitikai Tagozat: alakulóban

Társadalomtudományi Tagozat: Dr. Krémer Ferenc

Kommunikációs Tagozat: Dr. Garamvölgyi László

 

Önálló (Tagozaton kívül működő) Szakosztályként létrejött a - munkanevén - „Terror-szakosztály", Dr. Szövényi György vezetésével.

Megalakult az Elnökség mellett a Gazdasági Tanács, melynek elnöke Valenta László.

A Társaság gazdasági felelőse Czáder Imréné, az RTF gazdasági igazgatója.

 

A Társaság elnevezése

A Társaság nevében lévő „rendészet" fogalmat a legszélesebb értelmezés szerint fogjuk fel.

A „ rendészet" szó idegen nyelvekre alig fordítható, azonban pl. a német szóhasználat : „rendőr-tudomány", a hazai szakmai körök részéről, a „rendőr" szó más jellegű és tartalmú használata és történetisége miatt ellenérzést váltott ki, ezért megőriztük a „rendészet" szó használatát, annak ismételt hangsúlyozásával, hogy ezt a kifejezést a legszélesebb körű kiterjesztéssel, a közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos állami, önkormányzati, társadalmi, vállalkozói és állampolgári tevékenységek célirányos - szándékok, tevékenységek és magatartások - összességét kifejező fogalomként értelmezzük, amikor rendészettudományról beszélünk. Természetesen ez az értelmezés nem zárja ki, sőt kívánatosnak tartja, hogy magát a rendészet szót, a mindenkori jelzős szerkezetében, az éppen tárgyalt fogalmi hierarchiához igazodó tartalommal használhassuk.

Az elnevezés tehát felfogásom szerint elsősorban konvencionális kérdés mindaddig, amíg széleskörű tudományos közmegegyezés nem születik az egzakt, modern tartalmát illetően.

Itt röviden, a magyarázat igénye nélkül említendő, hogy a Társasággal szembeni talán legnagyobb kihívás, a rendészeti szaknyelv modernizálása, az idegen szakkifejezések magyar megfelelőinek megalkotása lesz.

A Magyar Rendészettudományi Társaság / MRTT/ megalakításának előzményei és okai

Az MRTT megalakításának előzményei és okai az alábbiak szerint csoportosíthatóak:

- hazai okok;

- európai kihívások;

- globális hatások;

- tudományos eredmények;

- oktatási rendszerek megújulása;

- szakmai (rendvédelmi-rendészeti) nyomás;

- szubjektív késztetések (elődök, kortársak, önszerveződési igény).

 

1.)

A hazai (belső) okok elsősorban a rendszerváltás speciális hatásaként generálódtak.

Ezen „rendészeti" szakmatörténeti okok részletes feltárása majd a rendészettudomány feladata lesz, de néhány lényeges mozzanat már most is megnevezhető:

- újra kellett szabályozni a rendvédelmi-rendészeti szervek helyét, szerepét, hatáskörét és feladatait az új alkotmányos struktúrán, a demokratikus intézményrendszeren belül;

- megszülettek a vonatkozó törvények, rendeletek;

- megtörtént a rendvédelmi-rendészeti szervek „depolitizálása";

- „ humán " -fejlesztést kellett végrehajtani (pl. 1991-ben a rendőrségi zászlósi-tiszthelyettesi állomány mindössze 20%-a volt érettségizett. Ez az arány, a még kifutó állománnyal terhelten is, jelenleg 90% fölötti);

- meg kellett szüntetni a hivatásos létszámhiányt;

- a rendvédelmi-rendészeti tevékenységet számos vonatkozásban az államigazgatás általános szabályaihoz kellett igazítani;

- létre kellett hozni, az EU-csatlakozási és a schengeni folyamat részeként a kompatibilis (esetenként analóg és/vagy homológ) struktúrákat, megalkotni a vonatkozó jogszabályokat;

- szervezési értelemben le kellett követni az állami erőszak-monopólium strukturális és hatásköri konzekvenciáit;

- a megváltozott gazdaság- és személyzetpolitika részeként decentralizálni és/vagy dekoncentrálni kellett a gazdálkodási és a személyzeti hatásköröket;

- jelentős informatikai, technikai és ügyviteli fejlesztésekre került sor;

- mindeközben reagálni, és adekvát válaszokat kellett adni a robbanásszerűen elharapódzó bűnözésre.

 

Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a jelzésszerűen felsorolt feladatokat rendvédelmi-rendészeti szerveink szakszerűen megoldották. Általánosságban is elmondható, hogy az államigazgatás példásan helytállt a rendszerváltás - sokszor a politika által is gerjesztett - hektikus, lázas folyamatában. Tette ezt úgy, hogy a politika kurzusváltások sajnos nem hagyták érintetlenül a közigazgatási kar személyi összetételét és létszámát sem.

Megállapítható azonban, hogy a jelzett feladatok elsősorban extenzív jellegű változást takarnak, mert az elmúlt 15 évben a rendelkezésre álló erők és eszközök szűkössége miatt nem voltak adottak az egyidejű mennyiségi és minőségi fejlesztések költségvetési és logisztikai feltételei.

A rendészeti politika helyesen ismerte fel, hogy a történelmi determinációk- a humán fordulat megtörténtéig - csak a mennyiségi (strukturális) változtatásokat teszik lehetővé, és ezeket is csak úgy, hogy az irányítók alkalmasságától és helytállásától függetlenül, minden évben költségvetési hiánnyal kellett számolni. Háttérbe szorultak a fejlesztés intenzifikáló elemei, a mennyiségi szemlélet mellett alig kaptak támogatást a minőségi szempontok. Nyilvánvaló volt, hogy a permanens átalakítási lázban égő rendészeti szervezetek esetében még egy elkötelezett és magas szakmai nívójú vezetés sem képes a túlköltekezést megakadályozni, mik

Magyar Rendészettudományi Társaság
Székhely: 1121 Budapest, Farkasvölgyi út 12.
E-mail: fotitkar@rendeszet.hu
Weboldal: www.rendeszet.hu
Telefon: Telefon: +36 1 437-0707 Fax: +36 1 432-0795
Tevékenység, szakterület
Területi bontás